Keresztények a társadalomban - konferencia

Az egyházias civil szervezetek tagjai olyan keresztények, akik társadalmi szolgálatát hitük motiválja. A magyar társadalom állapotát tekintve erre a szolgálatra nagyobb szükség van ma, mint valaha.

A konferencia egyik feladata, hogy feltérképezze az egyházi kötődésű civil szervezetek tevékenységét, társadalmi szolgálatuk sajátosságait és működésük nehézségeit. Célunknak tekintjük, hogy – a jövő igényeit és lehetőségeit tekintve – megismerhessük, a civil szervezetek milyen irányba látják fejleszthetőnek társadalmi szolgálatukat; mit várnak az egyháztól és a politikától feladatvállalásuk segítése érdekében.

„A civilek léte az egészséges társadalom alapvető igénye. A diktatúrák felülről vezényelt társadalmában nincsenek civil szervezetek, mert nincs társulási szabadság. A Rákosi korszak kezdetén szétverték az egyesületi életet, felszámoltak minden szabadon működő szervezetet. Az élet sivár, zord és ellenőrzött lett. Pedig ezek a közösségek az élet minden területén a szükségletekhez alkalmazkodó sokszínű tevékenységet végeznek. Nyilván lehet teljes emberi és hiteles keresztény életet élni, ezeken a szervezeteken kívül, csupán a családban és a munkahelyen élve. De azt el kell ismernünk, hogy az élet kihívásaira sokszor csak egy civil szervezet tud adekvát választ adni.

Ha a társadalom oldaláról közelítjük meg a kérdést, azt kell mondanunk, a mai magyar társadalomnak elemi szüksége van a keresztények szolgálatára. Ez a szolgálat történhet direkt módon a történelmi egyházak részéről, de érkezhet a világi keresztények társadalmi szolgálatán, legtöbbször civil szervezetein keresztül. Úgy tűnik az egyházak intézményfenntartó képességeik határához érkeztek. Nemigen tudnak több iskolát, szociális otthont, kórházat, kulturális intézményt működtetni. A valós társadalmi igény – a megfogalmazott és a sokak által fel sem ismert – azonban ennél nagyobb. A megoldás nyilvánvaló, az említett szervezeteknek kell felvállalni a feladatot.

Miért is van szükség a keresztény szolgálatra? Mert van benne valami sajátos, és éppen ebből a sajátosból van ma hiány Magyarországon. Sajnos a létező szocializmus világát hiába igyekeztünk elfelejteni, sajátságai, különösen morális válsága mély nyomokat hagyott a társadalomban, amit erősít és „gazdagít” a fogyasztói szemlélet terjedése. Ezért hiánycikk: az elkötelezettség, a lelkiismeretes munka, személyes odafordulás a másik emberhez, az áldozatvállalás, a normák képviselete és betartása…

Keresztény társadalmi felelősségünk arra késztet minket, hogy azt adjuk ennek a nemzetnek, ami a sajátunk: keresztény optimizmust, a társadalmi normák és minden ember személyi méltóságának tiszteletét. Így tudunk hozzájárulni egy másik Magyarország építéséhez.” – mondja Harrach Péter.

A konferenciára a Polgárok Házában került sor 2005. szeptember 10-én.

Program

09. 30  Regisztráció

10.00   Köszöntő

Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, az Egyházi Egyeztető Tanács elnöke

10.20   Kerekasztal – beszélgetés A civilek lehetőségei Magyarországon
   Barthel-Rúzsa Zsolt lelkész (Civil Egyeztető Fórum)
   Kálóczy Imre kuratóriumi tag (Magyar Kolping Szövetség)
   Dr. Lanczerdorfer Erzsébet elnök (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  Győr)
   Várszegi Dóra igazgató (Századvég Civil Akadémia)
   Moderátor: Balog Zoltán főigazgató (PMA)

11.30   Szünet

11.45   Szekcióülések         

Egy szervezet több szekcióülésen is részt vehet.

Oktatás, ifjúság, család

                        Szekcióvezető: Kapus Krisztián                                     

Egészségügy, életvédelem, rehabilitáció

Szekcióvezető: Dr. Tahy Ádám

Karitász

Szekcióvezető: Domjánné Harsányi Katalin

Közélet

Szekcióvezető: Szikora József

13.15   Szekcióvezetők beszámolói

13.35   Zárszó

            Dr. Kiss-Rigó László püspök

13.45  Fogadás