Emberjogi konferencia - 2011. december 9.
A Polgári Magyarországért Alapítvány a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel-Alapítvány közös szervezésben 2011. december 9-én a Károlyi-palotában, az emberi jogok világnapja alkalmából rendezte meg az Emberi és polgári jogok kisebbségi alapvetései különös tekintettel a nemzetiségi jogokra c. konferenciát. Idén már harmadik alkalommal cserélték ki gondolataikat a téma legkiválóbb szakértői, tavalyhoz hasonlóan az országos médiumok és szép számú érdeklődő mellet.
A konferenciát a PMA képviseletében Kruchina Károly nyitotta meg és köszöntötte az érdeklődőket.
A rendezvény első szekciójában öt a témát különböző szempontból körüljáró előadást halhattunk. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges. Az AB elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják. A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára.
Balog Zoltán, a Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy idézettel kezdett: „Minden ember szabadnak születik, egymással szemben testvéri szellemben kell élnie.” Nagy dolog, hogy a közös nyelvnek megszületett egy kísérlete, mely az emberi méltóságot célozza megvédeni. Sajnos a nyelv gyengesége, hogy nem mindenki érti meg azt. Konkrét embereket, hatóságokat, államokat lehet számon kérni a nyilatkozat alapján, de sajnos az emberi jog kérdése gyakran politikai csatározások áldozatává vált. 2006. október 23-a összekovácsolta az úgynevezett nemzeti és liberális jogvédőket. Azóta nagyot változott a világ, létrejött a Független Rendészeti Panasztestület, a küzdelmet pedig folytatjuk. Ha azonban a magyar közgondolkodásban nem tudatosul egy bizonyos emberi jogi minimum, akkor hiába dolgoznak az emberi jogi szervezetek, a küzdelem kudarccal zárul majd – szögezte le Balog Zoltán.
Smarande Enache, a Pro Európa Liga alelnöke, Románia volt finnországi nagykövet kiemelte, hogy az anyaország hatványozott felelősséggel bír az országukban élő és boldogulni kívánó nemzetiségek sorsa iránt.
Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint emberi és polgári jogi szempontból az előző évhez képest visszaesés tapasztalható egyes területeken. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasz-testület elnöke a kisebbségi problematika néhány aspektusát vetette fel előadásában. Mint mondta, az első és legalapvetőbb feltétel, egyben visszatérő probléma és korlát a fogalmi bizonytalanság. Ez a jogi szabályozást is megnehezíti, ha nem lehetetleníti el teljesen.
A rendezvény második felében egy kerekasztal beszélgetés keretében Kormos Valéria a Magyar Nemzet újságírójának moderálásával a résztvevők áttekintették az aktuális emberi jogi helyzetet politikai szemüvegen keresztül. Beszélgetőtársai voltak: Bodoky Tamás, Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Gulyás Gergely, Fidesz, frakcióvezető-helyettes, Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (KIM) és Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője.
PMA-MTI
A rendezvény első szekciójában öt a témát különböző szempontból körüljáró előadást halhattunk. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges. Az AB elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják. A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára.
Balog Zoltán, a Társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy idézettel kezdett: „Minden ember szabadnak születik, egymással szemben testvéri szellemben kell élnie.” Nagy dolog, hogy a közös nyelvnek megszületett egy kísérlete, mely az emberi méltóságot célozza megvédeni. Sajnos a nyelv gyengesége, hogy nem mindenki érti meg azt. Konkrét embereket, hatóságokat, államokat lehet számon kérni a nyilatkozat alapján, de sajnos az emberi jog kérdése gyakran politikai csatározások áldozatává vált. 2006. október 23-a összekovácsolta az úgynevezett nemzeti és liberális jogvédőket. Azóta nagyot változott a világ, létrejött a Független Rendészeti Panasztestület, a küzdelmet pedig folytatjuk. Ha azonban a magyar közgondolkodásban nem tudatosul egy bizonyos emberi jogi minimum, akkor hiába dolgoznak az emberi jogi szervezetek, a küzdelem kudarccal zárul majd – szögezte le Balog Zoltán.
Smarande Enache, a Pro Európa Liga alelnöke, Románia volt finnországi nagykövet kiemelte, hogy az anyaország hatványozott felelősséggel bír az országukban élő és boldogulni kívánó nemzetiségek sorsa iránt.
Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint emberi és polgári jogi szempontból az előző évhez képest visszaesés tapasztalható egyes területeken. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasz-testület elnöke a kisebbségi problematika néhány aspektusát vetette fel előadásában. Mint mondta, az első és legalapvetőbb feltétel, egyben visszatérő probléma és korlát a fogalmi bizonytalanság. Ez a jogi szabályozást is megnehezíti, ha nem lehetetleníti el teljesen.
A rendezvény második felében egy kerekasztal beszélgetés keretében Kormos Valéria a Magyar Nemzet újságírójának moderálásával a résztvevők áttekintették az aktuális emberi jogi helyzetet politikai szemüvegen keresztül. Beszélgetőtársai voltak: Bodoky Tamás, Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Gulyás Gergely, Fidesz, frakcióvezető-helyettes, Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (KIM) és Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője.
PMA-MTI
